Ma 2017. október 18. szerda, Lukács napja van

LAJKÓ FÉLIX Neked

Már nem meglepetés, hogy a kvázi munka-mániássá vált (vagy ha úgy tetszik, termékeny időszakát élő) Lajkó Félix újabb meglepetést okoz nekünk a legfrissebb albumával. Nem emlékszem, hogy gyermekverseket zenésített volna meg valaha. Minden jel szerint ennek is eljött az ideje. A költő: Bartos Erika, aki – nem mellesleg - remek illusztrátor. (Hogyhogy nem ismered? Bogyó és Babóca – megvan?) Az itt megénekelt versei mégsem kizárólag a gyerekeknek szólnak. (Lásd-hallgasd pl. a Parkoló és a Kutyahűség címűt.)

És amelyek a szöveg témáját és játékosságát tekintve kifejezetten igen? Igen ám, csakhogy a zeneszerzőt, illetve hangszeres játékost Lajkó Félixnek hívják. Így aztán a Halász Judit-vonulat felejtős - nem azért, mert a csodás hangú Tintér Gabriella énekel a lemezen. Sokkal inkább, mert Félix ezúttal sem tagadja meg önmagát, sőt kiteljesíti - minden eddiginél jobban. Megmagyarázom.

A „korai” lemezein a fő hangszerét, a hegedűt szólaltatta meg, mígnem az egyik albumát kizárólagosan a citerának szentelte. A továbbiakon néhány szám erejéig együtt hallható a két instrumentum. Mostanra pedig megfordultak az arányok: a hegedű és a citera minden számban egyszerre hallatszik olykor, egy kicsiny zenekar illúzióját keltve. Ez az anyag egyik különlegessége – a Félix részéről való.

A másik: Tintér Gabriella ének-felfogása. A nóvum benne, hogy nem feltétlenül a versek hangulatát követi: sokkal inkább Lajkó Félix játékáét. (Természetesen, fordul elő egybeesés a kettő között.) Kialakul végül egy érdekes, a Félix világára hajazó összkép, amit egy hatéves nem feltétlenül képes díjazni. Emiatt azonban a világért sem riasztanám el a kedves szülőket a lemez megvásárlásától. (Igaz, picit hasonló lehet a képlet ahhoz, amikor az apuka kisvasutat épít a kisfiának, hogy éjszakánként maga használhassa.) És, ahogyan sok egyebet, úgy a Lajkó Félix muzsikájára, ördöngős játékának élvezetére való nevelést sem lehet eléggé korán kezdeni.

A nyelvet nem értők, a nem magyar ajkúak számára viszont úgy ahogy van, az egész unikum, amely másként bódít, mint az említett itóka, ám megteszi a maga hatását!

Hiszen, bármi legyen az ürügy, a felhangzó zene minden pillanatában végtelenül izgalmas és változatos. Ez utóbbi tulajdonság a versek viszonylagos rövidsége folytán alapból biztosított. A címadó szám érzelmi töltése csordultig telített, gyermek és felnőtt számára egyaránt megkapó. Az említett Parkoló című versre írott muzsika nem egyéb, mint táncra termett vérbeli csárdás! A Szomorkodós vers kidolgozott, elmélyült hangszeres játéka valósággal a székedhez ragaszt. Amikor pedig a végéhez ér a muzsika, lefogadom, hogy a play gombot nyomod meg ismét. Aztán újra és újra.

A mértékadó londoni világzenei szaklap, a Songlines díjára való 2017-es jelölést Lajkó Félix (a „legjobb előadó” kategóriában) az előző, Most jöttem című lemezéért kapta. (Újraolvastam, amit a megjelenését követően írtam róla. Így legyen ötösöm a lottón!) A mostani feladat hangyányival kisebbnek látszik Félixék számára: magyar gyermekversekkel európai hírnevet öregbíteni.

(olasz)