Ma 2017. augusztus 22. kedd, Menyhért napja van

EtnoRom Roma ízek

Elfogadva az ún. városi folkmuzsika fogalmának létezését (amelyet ma világzenének nevezünk), evidens a roma vonulatának kibontakozása is.

A régi terminológiát citálom ide mégis, hiszen az EtnoRom az önmagát éppen szabadságoltató, a roma folk úttörőjének számító Kalyi Jag leágazása. (A Kalyi Jag virágkorában pedig még nem jött létre az üzleti ok miatt mesterségesen létrehozott „world music” címke.) Nem mellesleg: nem akárhogyan történt a két zenekar közötti kapcsolódás, hanem a meghatározó muzsikusai révén. Künstler Ágnes (ének) és Balog József (ének, gitár) mindkét együttesben megadják az alaphangot (szó szerint) olyannyira, hogy zenei adottságaik, előadásmódjuk etalonnak, mértékadónak, igazodási pontnak számít a műfajban mindmáig. Magyarán: ők A HANG (mármint a női és férfi) a magyarországi roma zenében.

A Roma ízek az EtnoRom harmadik albuma, amelyet Szécsi Magda megzenésített versei foglalnak keretbe, és a lemezanyag első harmadában is hallható énekelt költeménye. (A roma származású képzőművész, költő – természetesen - nem tévesztendő össze az 1990-ben elhunyt Szécsi Margittal.)

Egyébiránt, sokszínűségével sűrű hangulati váltásaival együtt ezt az EtnoRom-produktumot érzem a legkiérleltebbnek, és (bármennyire ellentmondásosan hangzik a fenti megjegyzés után) a legkomplexebbnek, legegységesebbnek.

Egyszerre okos (kivált Szécsi Magdának köszönhetően – nem mintha Balog József rossz dalszövegeket írna, sőt) és szerteágazóan érzelem-gazdag, egyszerre gitár- és fúvós centrikus (olykor egyetlen számon belül). Autentikus, vérpezsdítő, magával ragadó cigány muzsikáról épp úgy beszélhetünk, mint a műfaj megújításáról szóló törekvésekről.

Ráadásul pazar egyéni (énekes és hangszeres) teljesítményekről van alkalmam beszámolni. Az énekesekét már említettem. Nagyon jó a tapasztaltabb és a fiatal hangszeresek aránya, amit tudatos vállalásnak gondolok. A virtuóz szaxis, Seres Vilmos (igen, a Besh o droM-ból ismerheti őt a nagyközönség) arra a Molnár Tamásra örökítheti át a tudását, akit Both Miklós Palimo Story-jából fedezhetett fel magának az ország sajátos tehetségkutatásra fogékony rétege. A gitárosok esetében kicsit más a helyzet. Mivel az ifjú Rózsa Béla széles alapokkal rendelkező, sokoldalú muzsikusként került a csapatba, Balog Józsival ezen a téren inkább a szakmai tapasztalatcsere érvényesül. És persze Kovács Krisztián visszafogottságában is hatékony ütőzése mellett sem mehetünk el szó nélkül.

Ami pedig a lemezanyag szellemiségét illeti kulcsfontosságú törekvése a megbékélés. A vélt vagy valós cigány-magyar ellentét gondolatának itt sem helye, sem nyoma nincs. Annál inkább nyomatékot kap a cigányság (zenei és emberi) értékeinek bemutatása, hangsúlyozása, ami minimum figyelemfelkeltő erővel bír. Valójában többnek vélem annál. „Tőlünk is szép a világ” - éneklik a lemez záró számában. Ez így igaz és így is van rendjén.

Nem tudom, a magánkiadású CD terjesztése mennyire megoldott, de úgy hiszem, ennek a lemeznek minél több emberhez el kellene jutnia: romákhoz és magyarokhoz egyaránt, mert bőven alkalmas arra, hogy itt is, ott is tetszést arasson! Nem gondolom viszont, hogy ez önmagában megoldhatna bármit a két népcsoport között előforduló problémákból, de példaadásra, példamutatásra, a szimbolikus első lépés megtételére mindenképp alkalmas.

Amellett, hogy kiemelkedően magas esztétikai és élvezeti értékkel bír, másodlagos haszna, nem túlzás: küldetése is van.

Ha ezek a Roma ízek valami csoda folytán ételként válnának fogyaszthatóvá, azonnal rohannék repetáért. Így viszont csak a Play feliratú gombot kell megnyomnom, és elmerülhetek újra a már-már egzotikusnak ható zenei szépség élvezetében.

olasz