- Essünk túl a nehezén. Hogyan értékeled az elmúlt szentesi hangversenyévadot? Nekem úgy tűnik, mintha rossz irányba mentek volna el a koncertlátogatási szokások. Vagy ott azért még nem tartunk?
- Nagyon komoly problémákat feszegetsz ezzel a kérdéssel, amelyekkel mindannyiunknak szembe kell néznünk, ha tetszik, ha nem. Tudok válaszolni rá úgy, mint zeneművész, előadó, és úgy is, mint hangversenyközpont vezető.
Előadóként azt látom, hogy a covid megjelenésével háttérbe szorultak a közösségi tevékenységek. Kialakult az emberekben egyfajta félelem, ezért sokan a járvány visszaszorulása óta sem mennek el rendezvényekre, legyen az koncert vagy színházi előadás. A probléma rendkívül súlyos, és nem csak Szentest érintően. Nagyon nehéz ezt megemészteni, hiszen lelki és financiális vonzatai is vannak. A hangversenyközpontra irányítva a válaszomat: úgy tűnik, a telt házas koncertek időszaka lezárult egy időre. Az elmúlt évadunk egyébként jórészt azzal telt, hogy hogy pótolni próbáltuk a covid miatt elmaradt koncerteket, prioritást adva az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) által támogatott, pályázati előadásoknak. Hozzáteszem, hogy az NKA is érzékelte a problémát, és számos pályázat elszámolási határidejét meghosszabbította.
Nem akarom kongatni a vészharangot, mert az már megkondult. Előadóként és hangversenyközpont vezetőként is azt gondolom, hogy bízzunk mégis, és próbáljunk alkalmazkodni a körülményekhez, mert itt van szerintem a megoldás kulcsa azzal együtt, hogy az a világ, ami volt, már nem fog visszajönni.
- Az egyik zenekarod, a Balkan Union új lemez készítésének a küszöbén áll. Lesznek-e érdemi változások az előzőhöz képest? Stílusbeli vagy személyi változásokat értek ez ez alatt, elsősorban.
- Nagyon komoly változások vannak a zenekarban. Bármennyire furcsán hangzik, a covid időszaka a zenekarvezető (gitáros) Tóth Bagi Csaba számára alkalmat adott arra, hogy gondolkozzon, milyen irányba szeretné tolni a zenekar megszólalását, és arra is, hogy zenéket írjon. Most a harmadik lemezünk elkészítésének a határán vagyunk. Az anyag teljes mértékben rendelkezésre áll, és zajlanak a próbák a lemezfelvételhez.
Az előzőekhez képest én azt érzem, hogy szellősebb lett a megszólalás, mert nincs billentyűs hangszer. A koncepcionális változások pedig személyi változásokat hoztak. A zenekar tagjai között üdvözölhetjük Eredics Dávidot, akit a Söndörgőből vagy a Makámból ismerhetünk. Olyan fúvós hangszereket szólaltat meg és olyan szinten, amit Magyarországon nem sokan tudnak. Gondolok a kavalra és más népi hangszerekre, de elképesztően szaxofonozik és klarinétozik is. A sokoldalú muzsikus megjelenésével a folk- és a balkáni oldala erősödött a zenekarnak.
Régi megfejtés volt, hogy ének-fronton mi történjék. Nyilván Csabi énekel is és a bluesban helytáll, de a folkban nagyobbak a kihívások. Örömmel mondhatom, hogy Básits Branka is csatlakozott a zenekarhoz! Vannak nóták, amelyekben duettet énekelnek, és amit Branka letett az asztalra a munkásságával, azok nagyon komoly kvalitások. Ezzel a felállással megerősödött a folk vonal, Csabi pedig többet tud önmagából beleépíteni a produkcióba. A gitár szerepére gondolok, hiszen az még fajsúlyosabbá válik. Amikor próbálunk, a mai napig rácsodálkozunk a megszólalásra. Fürdőzünk az új hangzásban.
Nagy örömmel mondhatom, hogy október 22-én a szentesi színházteremben be fogjuk mutatni az anyagot, és nem csak itt. Szentesre azonban érkezik Fausto Beccalossi, az Al DiMeola Band olasz harmonikása. Lesz még egy közreműködő, mégpedig Szerbiából: Branka énekegyüttese, a Lucha Quartet, amely egy balkáni gyökerű, a cappella énekegyüttes, akik a lemezen is hallhatóak lesznek. A koncertről felvétel készül: egy tévéstáb jön, több kamerával.
- A Zűrös Banda az idén nem készített lemezt, viszont rengeteget koncerteztetek. Melyik volt a legemlékezetesebb előadás közülük?
- A közelmúltban Lengyelországban voltunk, a Pannonica Fesztiválon. Az fantasztikus élmény volt, minden szempontból! A technika, a színpad… Szabadtéri fesztivál, több ezer nézővel, akik nagyon szerettek bennünket. Amikor azt érzed, hogy minden találkozott, ami a jó muzsikáláshoz kell, az félelmetes élmény! A második lemezünkről játszottuk a legtöbbet, amelyikkel azt hiszem, sikerült nagyot lőni. Talán azért, mert több magyar anyag van rajta. A harmadik lemez vonatkozásában pedig már jönnek az ötletek.
- Mi a helyzet a Fabula Rasával? Alkalmi fellépést vállaltok Szentesen decemberben, vagy újjáalakul a zenekar?
- Szirtes Edina Mókus és a saját ismeretségem a konzervatóriumi évekre vezethető vissza. A Fabula Rasával rendkívül sikeresek voltunk. A zenekar megfáradt egy idő után, de mi tartottuk a kapcsolatot. A nyáron azzal keresett meg, hogy szeretné, ha közreműködnék a Sülyi Péter felkérése alapján szerveződött, azóta már lezajlott Omega 60 című nagyszabású rendezvényen. Sülyi Péter kérése az volt, hogy Mókus válasszon ki néhány Omega-dalt, és az általa képviselt crossover stílusban hangszerelje át. Ennek apropóján beszélgetve arra jutottunk, hogy lehetne egy Fabula Rasa-koncert is. A zenekar összes tagja nagyon örült az ötletnek. Szentesen mindig nagyon szerették a zenekart, ezért lesz a buli itt, a Zeneiskolában. Megható pillanat lesz ennyi év után újra együtt állni a színpadon. A folytatást majd meglátjuk.
- A legutóbbi beszélgetésünk, illetve Guessous Mesi Átváltozás című albumának piacra kerülése óta egy, már megjelent lemez készítésében is részt vettél. Mi volt ez, és vannak-e továbbiak előkészületben?
- Ami megjelent, az Fekete Bori József Attila-lemeze. Kiváló zenészek vannak benne, és nagyon örülök, hogy Kautzky Armand vállalta el a prózai részt. Azon vagyunk, hogy működtethető produkció is legyen belőle! Nyilván, nem lesz könnyű.
Most készítjük a Trio Venite új lemezét. Speciális agymenésem, hogy a régizenét hogyan lehet megbolondítani ütőhangszerekkel. Jelenleg nálam pattog a labda, mert nincs elég időm. Zenei előadásokra és workshopokra is felkértek mostanában. Egyre fontosabbá vált számomra a gondolataim átadása.
Annak ellenére, hogy megbolondult a világ, rengeteg dolgom volt és van.