Ezúttal nehezen jött össze a szokásos bevezetés. Kerestem a szavakat, kerestem a hangot. Igyekeztem feltárni a lehetséges aspektusokat, de egyik ráközelítéssel sem voltam maradéktalanul elégedett. 

Az előző lemezeivel Európa-szerte nagy sikereket aratott népdalénekesnőnk kettős albumáról a Buda Folk Band 2015-ös, szintén a Fonó által publikált lemezének címe villan be, a „Saját gyűjtés”. 

Balogh Kálmán, Charles Lloyd. Két kiragadott név a világszerte elismert cimbalmos, Lukács Miklós számtalan zenész-partnere közül. 

Egyre teljesebbé válik a fájdalmasan korán, 1982-ben (a kórházi kezelés végett valójában 1981-ben) lezárult Szabó Gábor-életmű közreadása. 

Sem sámán, sem szellemidéző nem vagyok, mégis muszáj feltennem a hipotetikus kérdést: miféle zenét írna Bach, ha közöttünk élne? A részbeni választ ugyanis meghallgathatod Gadó Gáborék új CD-jén.

Az arányaiban és hangulataiban remekül eltalált Borbély-Dresch Quartet lemez után (Te + Te – Fonó, 2006) aligha lehetett kérdés a közös munka folytatása.

Magyar jazz-formáció japán lemezpiacon való debütálása jelzés-értékű akció minden jazz-szimpatizáns számára, leginkább azonban férfias tett a zenekar részéről (Áron Tálas Trio: Floating Island, 2016). 

Úgy vélem, tulajdonképp nem meglepetés az ifjú hölgyekből álló a cappella trió színre lépése. A népzene honi oktatása annyira felerősödött, hogy idő kérdése volt csak az efféle formáció létrejötte. 

A legjobb szándékaim ellenére az idén sem jutottam el tavasszal a kecskeméti ragtime-fesztiválra. Sajnos. A rágondolás jogos: magánügy. Mégis előhozakodom vele.