Ma 2024. június 18. kedd, Levente napja van

Bőgőzés – egy kicsit másképpen: Pengő Csaba

Csaba tevékenységének sokoldalúsága nem feltétlenül az általa felvonultatott zenei stílusok sokaságában mutatkozik meg, helyesebben: nem csak abban. Legtöbben a blues berkeiből ismerik őt nagybőgősként, de a két szólóalbumán egészen más zenei irányzatok is felfedezhetők.

A második szólóanyagát saját készítésű hangszerével rögzítette. Kevesebb ok is elegendő lenne egy beszélgetés kezdeményezéséhez, de hát nincs kevesebb ok.
- Milyen tervekkel, mekkora ambícióval vágtál neki vidékről, pontosabban Békéscsabáról a művész-életnek?
- Karrier szempontjából semmiféle ambícióm nem volt, a közeg viszont annyira megtetszett már a középiskolás éveimben, hogy végül beszippantott. Akkor a továbbiakba nem gondoltam bele, mert csak tanulni akartam. Abba szerettem volna energiát fektetni, hogy a tudást birtokoljam.
- Ez hogyan fordult abba az irányba, hogy a zenélés a hivatásoddá vált?
- Békéscsabán a zeneiskola mellett klasszikus konzervatórium is működik. Szerencsémre egy ragyogó klasszikus nagybőgő-tanár is volt ott Horváth Elek személyében, hozzá jártam mindkét intézménybe. Amikor pedig végeztem, már zenekarban játszottam, Budapesten. A felköltözés után egy-két évvel lettem ott főiskolás.
- Ezzel gyakorlatilag átugrottad azt a lépcsőfokot, ami vagy van a vidéki és a budapesti zenész-lét között, vagy nincs.
- Igen! Ezt úgy sikerült megtenni, hogy egy kedves zenésztársam elhívott egy zenekarba, Budapestre.
- Kik voltak a legnagyobb nevek, akikkel alkalmad adódott játszani?
- Például Fekete Jenő és Nagy Szabolcs, akik a hazai blues prominens képviselői rajtuk kívül Mezőfi Istvánnal alkottuk a Muddy Shoes zenekart majdnem 27 évig. A nagyon közeli múltban pedig újabb közös lemezt csináltunk Little G Weevillel, azaz Szűcs Gáborral. Ráadásul ez a lemez épp ma (szeptember 18-án. O. S.) első helyezést ért el egy komoly nemzetközi blues listán. A rockosabb blues-vonalból Hobót szeretném megemlíteni, akivel megtiszteltetés volt együtt dolgozni, közös számaink is születtek. Ahogyan vele, úgy Ágoston Bélával, Gerendás Péterrel is játszom- játszottam és még sok-sok kiváló kollégával.
- Kik azok a zenész kollégák, akiktől a legtöbbet tanultál?
- Nagy Szabolcs feltétlenül közéjük tartozik. Ő egyébként klasszikus zeneszerző szakot végzett zongorista. Még Békéscsabáról ismerem. Ö egyfajta mentorommá vált, akinek mindig megmutatom a saját darabjaimat, kikérem a véleményét. Zeneileg ő az egyik legfontosabb ember az életemben.
- A humoros oldaláról is ismered? A csillagszerű juhász című könyvét olvasva behaltam.
- Persze! Épp itt van előttem! (A beszélgetés telefonon folyt. O. S.) A második pedig a Varjak várják novembert című, tavaly megjelent verseskötete.
- A hangszerkészítés milyen indíttatásból jött, hogyan sikerült elsajátítani?
- Eleve nem áll messze tőlem a fával való munkálkodás. Van egy jóbarátom, Szkórits-Tala Gábor, akivel szorosan együtt működünk a hangszerkészítésben. Gábort nagybőgőzni tanítottam annak idején, ebből lett ez a barátság. Ő egyébként évtizedekkel ezelőtt mint hangszerkészítő is végzett, aztán másfelé sodorta az élet. 2018-ban együtt voltunk egy olaszországi nagybőgőfesztiválon Lucca-ban, ahol én játszottam is, és ott jött az ötlet, hogy építsünk nagybőgőt. Ez nem rövid idő alatt – majdnem három évig készült – de sikerült. A második szólólemezemet ezzel játszottam fel, a szólóbőgős fellépéseken már csak ezt, a nagyon különleges, körte formájú hangszert használom. A második készítését most fejezzük be, a harmadikat már tervezgetjük.
- A fizikai formában megjelent lemezeid közül melyekre vagy a legbüszkébb?
- Az első a belépőm volt a szakmába a Muddy Shoes 1997-es, The Real Shuffing Hungarians című CD-je. Értékes zenei anyag, akárcsak a legújabb, a Little G Weevil If I May… című albuma. Nagy Szabolccsal közösen írtunk 2009-ben egy lemeznyi anyagot Sinka István verseire Pusztaszó címmel.  Büszke vagyok a Hobóval készített Hé, Magyar Joe! című, „bakeliten” is megjelent dupla lemezre, valamint természetesen az első szólólemezemre, a 2021-es Circles-re.
- A szóló produkcióidnak van-e köze a pandémiához?
- Nincsen! Annál is inkább, mert a legelső, ilyen számom 2003-as. Elég sok idő telt el, amíg nem írtam szóló dolgokat. 2016-ban kezdtem el intenzíven komponálni szólóbőgőre. A végső inspirációt a prágai Basseurope fesztivál adta ugyanabban az évben, ahol és amikor világklasszis bőgősöket hallhattam. A 2018-as luccai Basseurope fesztiválon aztán már résztvevőként is jelen voltam.
- A második szólóanyagod, az Autumn Rain in a Secret Garden egészen friss. Bemutatnád részletesen?
- Az első szólóbőgős lemez után azt gondoltam, hogy jó ideig biztosan nem fogok hasonlót készíteni. Azonban a Hunnia Records tulajdonosával, Hunka Róberttel való beszélgetés - mely egy Little G Weevil-koncert után zajlott - komolyan felkeltette az érdeklődésemet. A kiadónak van egy DSD sorozata. Ezeknek az anyagoknak  a rögzítése vagy koncerten, vagy stúdióban a klasszikus módon, gyakorlatilag vágás nélkül történik.
Ez ugye azt kívánja meg, hogy a muzsikus maximálisan felkészülve menjen be a felvételre. Ez a metódus nagyon megtetszett, hiszen az első lemezbe, amelynek felvételét – úgy mint a másodikat is -  Gazdag László készítette, nagyon sok stúdió utómunkát fektettünk. Nagyon izgalmas volt számomra ez a gyakorlat, és persze nem semmi kihívást is jelentett.
Fizikai hanghordozó az ismert okok miatt nem jelenik meg belőle. A nativedsd.com-ról tölthetik le avásárlók, bizonyos összegért. A nagyméretű fájl mellé terjedelmes booklet is tartozik. De persze az összes zenemegosztó helyen (Youtube, Spotify, Tidal stb.) is megtalálható.
Az albumon található muzsikát alapvetően olyan kortárs zenének gondolom, ami tartalmaz jazzes, klasszikus zenei, blues és népzenei elemeket is, vagyis mindazoknak a zenéknek az ötvözete, amelyek engem valaha is érdekeltek.
Tehát, amit csinálok, az a réteg-műfaj még vékonyabb rétege. Butaság lenne azt gondolnom, hogy tömegeket tudok megszólítani vele. Engem ez érdekel, erre fordítok energiát, ha valakinek örömet jelent meghallgatni élőben, vagy felvételen, az nekem is öröm. Az augusztus végén megjelent albumról egyébként már kaptam egy igen jó kritikát egy amerikai szakírótól.
- Mik a legfontosabb terveid a közeljövőre nézve?
- A következő ötletem egy olyan zenei anyag, melyet két-három énekhangra és nagybőgőre írok. Reményeim szerint egy érdekes, különleges hangzásvilágú album jöhet ki belőle.

www.csabapengo.com
www.talapengobass.com

Olasz Sándor