Ma 2024. február 21. szerda, Eleonóra napja van

Horváth Misi: Hívnak a hangok (Tom-Tom Records)

Nem mostanában pörgött vadiúj herfli-centrikus CD a lejátszómban, ám most ennek is eljött az ideje, mégpedig Horváth Misi jóvoltából. Az ő szólólemeze szól tehát nálam, a kettes számú ebből a kategóriából.

A kilenc évvel ezelőtti első címe vállalást hirdet, amit programzenének azért mégsem neveznék: Megpróbálok cigi nélkül élni. (A fejleményekről nincs információm.)
Ami azt illeti, duólemezek tekintetében sem áll rosszul Misi. Kontor Tamás, Török Ádám (ez a lemez új kiadást érdemel!), Fekete Jenő, Gál Csaba Boogie voltak a partnerei – utóbbi Gospel Moments fedőnév alatt. És persze számtalan közreműködése is adódott, különféle felvételeken.
Ez a mostani tehát a saját albuma olyannyira, hogy szerzői lemez is egyben, ami persze nem jöhetett volna létre tettestársak nélkül. Közülük a legfontosabb az a Giret Gábor, aki a tizenegy szerzemény hangszerelésén túl aktív közreműködőként is megmutatkozott. Basszusgitárt vett magához. Ami a "rendes" gitárt illeti:.az egyik dalban Juhász Gábor, másikban Wild Cow Sonny, további kettőben pedig Juhász Anikó pengette. Misi segítségére volt még – mások mellett - Pribojszki Mátyás szájharmonikán, és Gál Csaba Boogie, aki ezúttal vokálistaként jeleskedett. A feledhetetlen barát, Török Ádám sajnos, már csak emlék-sorokat kaphatott.
Meg kell mondanom, hogy igen változatos lemezanyagot élvezhetünk, amely nem vált eklektikussá. Hogy mennyi minden van itt? Nos, pontosan az és annyi, amit, amiket Misi szeret és ami miatt mi kedveljük őt. Vagyis.
Egy pörgős és erőteljes boogie-val valósággal kispriccel a zenefolyam. Nem, Gál Csaba nem ebben énekel, hiszen jut még ki neki, nekünk később is a jóból. A folytatás herfli párbaj bővérű, instrumentális bluesrock, Sneaking Blues címen. A rock-közeli vonulatot egy Régi emlék hozza. A beszédes Virga boogie pedig aligha szorul a stílus magyarázatára. „Súlyosbító” körülmény, hogy a herfli és a gitár rendesen elengedi magát! A lemezcím-adó, lassú dal viszont sokkal inkább tűnik egyfajta programzenének.
Az Egy éjszaka a lazulás nótája, amelyben Juhász Gábor az egyik partner, akinél – micsoda véletlen – éppen nála volt a gitárja. Hát persze, hogy meg is szólalt!
Lassú blues nélkül ugye, nem élet az élet. Ezt épp egy hajléktalanról szóló dalból kell megtudnunk. (Látom az út végét)
Horváth Misi ifjabb korában a break dance-ban és az electric boogie-ban ért el figyelemre és országos elismertségre méltó eredményeket. Táncos („robotos”) múltját a Misi dizsi és Az utolsó tánc reprezentálja, immár profi muzsikushoz méltó színvonalon.
Talán lesz hallgató, aki a záró darabot kakukktojásként fogja majd. És ha elárulom a címét? Ezt ni: Ennio Morricone emlékére. Másként figyelünk rá máris! Az ifjoncok kedvéért: a Volt egyszer egy vadnyugat Sergio Leone 1968-as kult-filmje. Annak pedig létezik legalább egy híres szájharmonikás jelenete. Kell még magyaráznom valamit?
Elárulni legfeljebb, hogy ezt a lemezt élvezettel hallgattam, és azt, hogy hiszem, másokat is örömmel tölt majd el ez a muzsika.
Az a fajta, amelynek jelentőségét Misi fogalmazta meg a lemezcím-adó dalban: „ha hívnak a hangok, oda kell mennem”! Menjünk hát vele mi is! Mért, mért. Mert remek helyre visz el, azért.

Olasz Sándor