Az utóbbi vélekedésnek megfelelő, aktuálisan érvényes verziót Lakatos Róbert, a gyökeresen átalakult Esszencia motorja: zenei vezetője határozta meg: nem szóban vagy írásban, hanem a zene nyelvén, természetesen. Mindez azt is jelenti, hogy az együttes új anyagában – a népzene prioritásának változatlanul hagyása mellett – érzékelhetően visszaszorult a jazz, és valamelyest a klasszikus zene is. A megzenésített versek viszont új, üde színfoltot képeznek. A megváltozott összetételű csapat tehát olyan koncepció mentén dolgozik tovább, amely a népzenei feldolgozásokat favorizálja, hosszan és alaposan kijátszva és átdolgozva azokat.
Elsőként az Ablakomba, ablakomba címet viselő került a lemezre. Azonnal feltűnik benne az erőteljes férfi-énekhang, amelynek Lakatos Áron a birtokosa. Az a saját zenekarral is rendelkező, sokszínű művészi tehetséggel bíró fiatalember, aki gyakorlatilag beleszületett a felvidéki kultúrába. Kitaláltátok: a vezetéknév azonossága nem a véletlen műve. Mellette a feltűnő hangi adottságokkal bíró Bánki Bettina is megmutatja magát. Újabb gyújtópont következik ugyanitt: egy rövid cimbalom szóló – másként, mint amilyet a hangszer magyar művészeitől várnánk! A jazz-orientált cimbalmost ugyanis Marcel Comendantnak hívják, aki ezúttal a magyar zenei életben próbál helytállni. Sikerrel! (Majdnem azt íratta velem automatikusan a gépem: zenei elitben. Alig-alig tévedtem volna.) A fátyolos trombitahangok megszólaltatása Kiss Árpád érdeme.
A népzenei ihletésű Csillag Lakatos Róbert lírai szerzeménye, méghozzá – vajon csak számomra meglepetés? - Petruska András érző-értő szövegével!
Népzenei gyűjtés az alapja a Haydn Nagysajón című darabnak. Itt a vonósok nagyszerű együtt-játékára érdemes figyelni elsősorban: Lakatos Róbert – hegedű, Kunos Tamás – brácsa, Rigó János – nagybőgő. Nem utolsósorban pedig: a klasszikus zene és a népzene ritka-jó fúziójára! A rá következő változatos népzenei blokk a Győri gyűjtés címet viseli.
Grecsó Krisztián megzenésített verse (Úgy, ahogy az elején) Bánki Bettina megkapó szépségű szólóénekével - az idők próbáját kiállt szerelem dala, amely a költő és az Esszencia hírnevét egyaránt öregbíti. Utóbbit a kitűnő hangszerelői munka és a hasonló nívójú hangszeres teljesítmények sorozata által.
A Határtalan ének pedig Major Eszter verse, az eddig hallottaknak megfelelően Lakatos Róbert népzene-szerű muzsikájával. A trombita- és a cimbalomszóló azonban ezúttal a jazz felé tendál, amelyből Bettina sem szándékozik kimaradni. A stílus-kavalkád pedig ugyancsak méltó a lemezanyag egészéhez. Az utolsó előttiként felhangzó, instrumentális Lakatos Róbert-szerzemény címe (Álomdal) önmagáért beszél.
Csakúgy, mint a lemezcím-adó, tizenkét perces darab, amely Pál István Szalonna (hegedű) és a Beliczay Quartett segítségét is mrgkívánta. Az átjárás ezúttal a klasszikus muzsika és a népzene, valamint a jazz között vált tökéletesen akadálymentessé.
Nagy vonalakban így történhetett, hogy újabb, kies mellékággal gazdagodott a magyar népzenei ihletésű alkotások frissen áradó folyama. Mondanom sem kell: érdemes lekövetni!