Victor Bailey, kortárs fúziós jazz legnagyobb basszusgitárosai közé tartozik. Fiatal kora ellenére (sz.: 1960) olyan korszakalkotó produkciókban vett részt pályája során, mint a Weather Report – ahol tizenkilenc évesen vette át Jaco Pastorius helyét –, a Weather Update, a Steps Ahead, a Zawinul Syndicate, és olyan előadókkal dolgozott együtt, mint Bill Evans, Michael Brecker és Lenny White.

Baileynek volt honnan hoznia zenei képességét: Philadelphiában született, és ez a város, amely olyan zenészeket adott a világnak, mint Jaco Pastorius és Jamaaladeen Tacuma, kiváló inspirációt és lehetőséget adott a fiatal zenész számára. Apja, Morris Bailey, neves szaxofonista és a Philadelphia Sound Records több produkciójának szövegírója és zenésze volt, de Bailey nagybátyja, nővére és bátyja szintén a zenész szakmában tevékenykedik.
Bailey korán magába szívta a philadelphiai zenei élet pezsgő légkörét, tinédzserként helyi fellépéseken próbálgatta szárnyait. Ebben az időben olyanok munkáját követhette figyelemmel, mint MickeyRocker, a kiváló jazzdobos, vagy a basszusgitáros Larry Graham. Később beiratkozott a bostoni Berklee Zenei Főiskolára, de ajánlatot kapott Hugh Masakela dél-afrikai trombitástól is, hogy játsszon a zenekarában, így New Yorkba költözött. Itt találkozott Omar Hakim dobossal, akivel a gitáros, Bobby Broom Clean Sweep című albumán működtek közre. Hakim 1982-ben ajánlotta be őt a Weather Reportba.
A nyolcvanas években hosszú és gyümölcsöző időszak vette kezdetét: a jazz szinte valamennyi óriásával (mint például az A38 Hajón fellépett Urszula Dudziakkal), de a popszakma legjobbjaival is (többek között Madonnával, LL Cool J-vel, Mary J Blige-dzsal és Santanával) együtt dolgozott. Több ezer – session-zenészként elkészített – felvétele után 1989-ben jelent meg első szólólemeze, a Bottom Up, ami mára a jazz-funk egyik klasszikusának számít. Az azóta kiadott Lowblow (1999 ESC) és a That's Right (2002 ESC) egyaránt sikeres volt. Előző lemeze a Please Stand By csak előfutára annak a most megjelenő albumának, amelynek címe Slippin’ N’ Trippin (2008), s amelyet saját kiadója, a Studio Vee Records ad ki. Ez Bailey eddigi legalaposabb és leggazdagabb – a basszusgitár minden fortélyát és mélységét bemutató –, elképesztő lemeze.
Ez alkalommal Bailey zenésztársai lesznek: Dean Brown gitáros, zeneszerző és producer, akit többek között Billy Cobham, Marcus Miller, The Brecker Brothers, David Sanborn, Bob James, George Duke, Roberta Flack, Lenny Whitekapcsán és a Vital Informationből ismerhetünk, amely felállásokkal felvett négy lemeze nyert Grammy-díjat.
A billentyűs Deron Johnson, karrierje Miles Davisutolsó zenekarával kezdődött, amellyel berobbanva a figyelem központjába került, hogy később Stanley Clarke, Seal és Alanis Morissette oldalán is folytassa. Poogie Bell dobos, aki már gyerekkorában, házuk nappalijában hallgathatta az édesapjával próbáló olyan jazzóriásokat, mint Max Roach és Ornette Coleman, s aki felnőve David Bowie-tól Marcus Millerig megannyi élvonalbeli jazz-zenésszel játszott, s akit feszes groove-jainak és egyedülálló szinkópás ritmusainak köszönhetően Grammy-díjra jelöltek.
A felállás tehát: Victor Bailey: basszusgitár; Dean Brown: gitár; Deron Johnson: billentyűs hangszerek; Poogie Bell: dobok, ütőhangszerek

Victor Bailey Group

Március 25., szerda, 20:00

Millenáris, Teátrum

Jegyár: 4500/5500 Ft