Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van

MALACKA ÉS A TAHÓ Piggest Hits

 

15 éves a Malacka és a Tahó! Még ilyet! A vele egykorú Micimackón kívül vajon ki látott ennyi idős Malackát? A sertéstartó gazdák alapból nem, mert pár hónap után korosbítják a jószágot, és nem becézgetik többé szegényt. Másrészt pedig haszonállat lenne, vagy mi, és vágó is, de nem ő az, aki vág. Sőt, a hízlalási folyamat áldatlan következményeként szívtájékon zsírosodik, nagy ritkán élve meg a sertési kor legvégső határát. (Nem mint a magamfajta részeges disznó, haszontalan állat, akinek a mája tája hája gyarapszik leginkább, mégis hevesen él, mint Marci.)

Szóval: e ritka szép évfordulót legszebb új CD-vel megünnepelni! A cím becsapós: nem a „legdisznóbb” slágereit gereblyézte össze a Malacka (lelki szemeimmel látok egy Szilveszterre szánt egyedet citromkarika nélkül, mellső sonkái közt a hosszú nyelű kerti szerszámot szorongatva), hanem vette a fáradtságot, és újakat írt!

A címből következik a kérdés is: vajon, hány Piggest Hits-nóta férne fel egy majdani válogatás CD-re? Nos, érzésem szerint valamivel kevesebb, mint a korábbiakról! Pedig semmivel sem rosszabb ez a lemez a többinél, csak kissé eltolódott a hangsúly a slágeresség felől. Másként, más miatt jó! (Ami kevésbé tetszik, szintén új jelenség, ld. lentebb.) Alapjában véve persze, megmaradt a jellegzetesen Malackás, vicces ska: a „szalonnazene” ami teljesen rendben van, alapjában véve.

Azzal sincs gond, hogy a Piggest Hits inkább szövegileg erős. A korábban el-elcsepegtetett maró gúnyt annak kifinomult verziója: az irónia váltotta. Már nem kell leönteni vitriollal az agyviharban agy-halott menedzsereket, meg a „vásárolok, tehát vagyok” címkével ellátott nőnemű ösztönlényeket. Elég, ha elsunnyognak lazán a picsába.

Szóval: agyban nagy az ünneplő Malacka, Borovitz Tamás helyenként meglepő és káprázatos szóképeivel! Egyedül Molnár Anett ének-felfogása nem tetszik maradéktalanul. A dalok többségét, közte a Beléd hatoltam, kisanyám címűt kb. ugyanazzal az érzelmi töltéssel prezentálja, mint amikor szalonnát süt. (A malacoknál egyébként tényleg létezik kannibalizmus. A faroknál kezdik a kis perverz disznók!) Annyiban mégis igaza lehet, hogy a nyárs minősége mindkét aktus esetében kulcsfontossággal bír. A kis színesként lemezre vett folk-alapú nóták (Falu ispánja, Ír-regular kocsmadal, 200%) viszont kifejezetten jól állnak neki!

A „legpiggestebb” nóta a Tv-t nem néző ember (aki amúgy teljesen normális fószer, majdnem mint én). Egyetlen súlyos hibája van, hogy nem nekem jutott eszembe! Disznóság! Ilyen és hasonló nívójú (zseniális) sorokkal tűzdelték tele: „sohasem nézett politikát, mert sohasem néz mesét”, vagy „…nézze a hal-tévében az új haladást”. Nem vitás: megint legyőzött a szövegírói kreativitás!

olasz