„Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját!” A „hírös város” – személyes véleményem szerint - legvagányabb népéneke („Ébresztő” címen) parádés intró az ottani illetőségű együttes debütáló CD-jén. A folytatás, vagyis a lemezanyag egésze sem semmi! Mert amellett, hogy azt érzed: ha a Drum And Folk úgy akarná, autentikus felfogásban is képes lenne játszani, mégsem azt teszi, amelynek következtében semmi idő alatt megcsap téged is az általuk szabadalmaztatott újdonság szele.
Mit szele, vihara! Már az első (említett) számban jazzes basszusfutamot fedezhetsz fel. A Pávacsokor első felének hangszeres kísérete majdnem „tiszta” funky, drum and bass-elemekkel megbolondítva, miközben Tóth Orsi ének-tempója alig (csak a vége felé) tér el az eredeti változattól. A menyasszony szép virág hangszeres leosztásában a hegedű mellett az ütősök kapnak főszerepet, a végére pedig beúszik egy kis country… Az Azt gondoltam… kezdetű népdalt Ripoff Raskolnikov néhány évvel ezelőtt bluesba tette át Pakson, a Gastroblues Fesztiválon, a Drum and Folk pedig tovább fűszerezte azt (nem vagyok biztos benne, hogy a Ripoff-féle feldolgozás ismeretében).
És ez így zajlik az utolsó másodpercig: kapkodhatod a fejed a meglepetésektől. Mindig történik valami szokatlan, sorra következik valami váratlan húzás. Eközben a népzenei vonulat sosem sikkad el, csak számonként más-más, de mindig ízléses, jól szabott zenei köntöst kap.
A zenekar célja világos: közelebb hozni a népzenét a fiatalokhoz, a kor általános kívánalmainak megfelelő hangszerelésben. A vállalkozás pedig sikerrel kecsegtet, reményeim szerint (ha tudnak kellő számú koncertet szervezni) rövid időn belül.
A szintén kecskeméti Csík Zenekar immár határokon átnyúló népszerűségre tudott szert tenni, Szabó Balázs Bandája a rádiók segítségével nőtte ki magát fesztivál-kedvenc formációvá.
A Drum And Folk útja még nem rajzolódott ki pontosan, de az egészen biztos, hogy alaposan megfertőződtek azzal a jóféle ragályos „betegséggel”, ami kétségkívül felütötte a fejét Bács-Kiskun fővárosában. Én már megkaptam tőlük! Alig várom, hogy – a magam módján - tovább adhassam, minél több emberkének!
